Szijjártó Péter sikerként állította be, hogy az EU-ügyi miniszterek nem döntöttek arról, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, holott ez nem is ennek a fórumnak a feladata volt. A magyar uniós biztos a kormánnyal ellentétes állásponton van.
Dmitro Kuleba szerint a magyar kormánynak el kell ismernie annak tényét, hogy Kijev megváltoztatta az oktatásra és a nemzetiségek nyelvhasználatára vonatkozó törvényeit, épp úgy, ahogyan Budapest akarta.
A magyar delegáció nagyon korán indult tovább Csádba, de Ebenezer atya a segítségükre sietett.
Baerbock azt követően szólt be Orbánnak, hogy a magyar miniszterelnök levélben kérte Charles Micheltől, az Európai tanács elnökétől, hogy vegye le a napirendről Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló pontot.
Az Euractiv és a Süddeutsche Zeitung az európai populista pártok helyzetét elemzi az előttünk álló EP-választások összefüggésében is. Mi lesz a NATO sorsa, ha Donald Trumpból jövőre újra amerikai elnök lesz, ezt a kérdést a Frankurter Allgemeine Zeitung és a The Times cikke is felteszi. Ettől egyáltalán nem függetlenül tekinti át az ukrajnai háború kilátásait a Die Welt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
„A szuverén külpolitika az miniszterelnök-központú külpolitika."
A külügyminisztert az éves parlamenti bizottsági meghallgatása után kérdezték erről. Korábban Kovács Zoltán államtitkár nem erősítette meg és nem cáfolta, hogy ilyen találkozót szerveztek volna. A meghallgatáson Szijjártó beszélt az akkugyárakról és az izraeli helyzetről is.
Nagyobb támogatás járhat bizonyos beruházásokra, az SSC-kkel szemben pedig kisebb elvárásokat szab meg a kormány.
Az orosz külügyminiszter kénytelen volt Törökországon és Görögországon keresztül, kerülőúton utazni az Észak-Macedóniában megrendezett EBESZ-csúcstalálkozóra.
A magyar külügyminiszter a NATO-ban azt mondta, hogy Ukrajna nem Európáért, hanem saját magáért harcol, és nincs helye a NATO-ban. A katonai szövetség főtitkára szerint azonban az ukrán NATO-tagság közelebb van, mint valaha.
A vadászpilóták a magyar miniszter gépén gyakorolták a légi elfogást.
A miniszter szerint semmit sem lehet tudni a tartózkodási helyükről.
A külügyminiszter az EU folyamatos bírálata mellett kénytelen volt elismerni, hogy gyakran megdicsérik a minisztertársai a sportcipői miatt.
Hosszú évek után október közepén váratlanul megenyhült a Nyugat Venezuela felé, és feloldotta a Maduro-rezsimet sújtó legkeményebb szankciókat. A puhulásért cserébe Maduro megígérte, hogy jövőre szabad és fair választásokat tartanak országában. A nyitás hírére egyből felsorakoztak az addig eltiltott nagyvállalatok, hogy rárepülhessenek Venezuela óriási olaj- és gázkincsére, köztük Szijjártó Péter vezetésével a Mol és az MVM is Caracasba utazott barátkozni. De Maduro hirtelen mindent felrúgott, egyre inkább úgy tűnik, hogy a nyugati szankciókat rekordgyorsan visszaélesítik, az éhes cégek meg hoppon maradnak. A helyzet feloldása azon is múlhat, hogy mi lesz Elvisszel.
A 13 túszért cserében Izrael 39 palesztin foglyot engedett ki a börtönből.
A magyar túszokról csak akkor adnak hivatalos tájékoztatást, ha azzal nem fenyegetik a biztonságukat.
A Szijjártó által emlegetett falu nem is Karabahban található.
A KÉSZ Csoport már le is tette a település alapkövét.
A külügyminiszter állítása szerint régóta jóban van Kabáttal, aggódott érte.
Az izraeli kormány és a Hamász között megkötött megállapodás értelmében az öt túszból hárman is azokba a túszcsoportokba tartoznak, akiket elengedhet a terrorszervezet.
